ⓘ Keleti-sivatag

                                     

ⓘ Keleti-sivatag

A Keleti- vagy Arab-sivatag régió Egyiptom keleti részén. Határai nyugaton a Nílus völgye, keleten a Vörös-tenger, északon a Nílus deltavidéke, délen a Núbiai-sivatagba megy át, a Nasszer-tó vonalában. Területe megközelítőleg 220 000 km². Többnyire kősivatag.

A Nílus egyiptomi szakaszának nyugati oldalán húzódó, úgynevezett Nyugati-sivatagtól sok tekintetben különbözik. A legfontosabb különbség, hogy magasabb fekvésű, kőzetanyaga más és sűrű a völgyhálózata. Ezeknek a vádiknak egyrészt a Nílus, másrészt a Vörös-tenger felé van lefolyásuk. Lefolyástalan területek nincsenek. A felszínt aprólékosan felszabdaló vádik főképpen az egykori csapadékosabb időszakban keletkeztek.

Az 1000 méternél magasabb részek évente néhány mm téli esőt kapnak, olykor heves záporok formájában. Ilyenkor a nagyobb vádikba jelentős víztömeg gyűlik össze. A múltban és ma is, a 200-300 km hosszú, szélesebb vádikon bonyolítják le a közlekedést a Nílus és a Vörös-tenger között.

A területen már a fáraók korában is jelentős kőbányák, illetve aranybányák működtek.

                                     

1. Részei

Geológiai felépítése és felszíni formái alapján a Keleti-sivatag két fő része:

  • A Nílus-völgyet övező mészkő- és homokkőplató

A 80-100 km széles eocén mészkőplató a Nílus nagy kanyarjától, Qena-tól húzódik Kairó pereméig. Nyugaton a Nílus-völgye, keleten a Qena-vádi határolja. A Nílus felé gyakran meredek fallal ereszkedik le. Különösen látványos ez a perem Naga Hammádi és Qena között.

A Qena-váditól délre és keletre az alaphegység előterében homokkőfelszín terül el.

  • Az alaphegység, amely gránitból, gneiszből, kristályos palákból áll

Északon a 28°30 szélességnél kezdődik és az ország déli határán túl is folytatódik. A hegységre a meredek lejtők, a merészen kiemelkedő csúcsok jellemzőek. A Vörös-tenger partja felől hatalmas hegyvonulatnak látszik, így időnként Egyiptomi-Kordillerák nak is nevezik. Legmagasabb pontja a Dzsebel Szajjid el-Banát, 2187 méter.

                                     
  • A Namib - sivatag Dél - Afrika nyugati, Atlanti - óceáni partvidékén elterülő sivatag amely 1600 km hosszan húzódik észak - déli irányban, kelet - nyugati szélessége
  • A Líbiai - sivatag egy több millió négyzetkilométer területű, szélsőséges időjárású, alapvetően homok - és kősivatag. Északi részét mészkő borítja, délebbre
  • A Lop - sivatag Hszincsiangban, a Tarim - medence keleti felén és legmélyebb pontján helyezkedik el. A pliocén korban tektonikus eltolódás következtében a
  • területeit. Bár sivatagként ismert, a Kalahári inkább félsivatag, mivel átlagos csapadékmennyisége sokkal magasabb, mint az igazi sivatagoké Magas fennsíkot
  • A Thár - sivatag vagy Nagy - Indiai - sivatag hindi: थ र मर स थल, rádzsasztáni: थ र मर धर, urdu: صحراے تھر az indiai szubkontinens északnyugati részén, Pakisztán
  • az évi átlagos csapadék 300 - 500 mm Középső részén félsivatagi. A keleti részén sivatagi Itt kb. 50 mm csapadék hull évente. Főbb városok: A nyugati határszélén
  • határolják. A sivatag kiterjedésére vonatkozóan többféle értelmezés is létezik. A legszűkebb értelemben a Grand Canyon Nemzeti Park keleti határától a Little
  • Közel - Keleten amely Szíria keleti felén Jordánia keleti szélén Irak nyugati részén Szaúd - Arábia északi részén terül el. Szaúd - Arábiában a Nefúd - sivatagba
  • A Núbiai - sivatag arab: صحراء النوبة régió a Szahara keleti részén, Szudán ÉNy - i területén és Egyiptom DK - i végében. Határai nyugaton a Nílus és a Líbiai - sivatag
  • határolja. A sivatag alrégiói a délkelet - kaliforniai Colorado - sivatag és az észak - déli irányú Colorado folyó keleti partján fekvő Yuma - sivatag Forrest Shrieve
  • Arab - sivatag régió Egyiptomban, a Nílustól keletre Arab - sivatag régió összefoglaló neve az Arab - félszigeten
  • A Szahara a Föld legnagyobb sivataga Az Észak - Afrikában elterülő sivatag területe több mint kilencmillió négyzetkilométer, kora mintegy 2, 5 millió év