ⓘ Jóka

                                     

ⓘ Jóka

1197-ben az Ilka család kiváltságlevelében Ilka néven, más forrás szerint 1241-ben Ielka néven említik először. A szlovák jelka jegenyfenyőcskét jelent. A 13. században Ilka, Iolka, Jelka alakban fordul elő az Ilka nemzetség és leszármazottai tulajdonában. Ekkor már állt a templom is, melynek legrégibb részei 1250 körül épültek. 1343-tól az óbudai klarissza apácakolostor birtoka. 1355-ben Harmethely-Jóka alakban szerepel. A 16. században három faluként Kis- Nagy- és Újhely-Jókaként említik, de Őraljapusztaként is előfordul. 1541-ben a török pusztította el a falut. 1553-ban Kis- és Nagyjókán 2-2, Újhely-Jókán 12 portát írtak össze. A továbbiakban többek között a Farkas, a Takács és az Udvarnoki család birtoka volt. Református gyülekezetét 1562-ben említik elsőként. A hagyomány szerint 1705-ben Bercsényi Miklós a jókai óriásplatán alatt tartotta haditanácsát. 1754-1756 közt Jókán igazolta nemességét az Ásványi család öt tagja. Később ők felvették a "Jókai" nemesi előnevet itteni birtokuk után.

Vályi András szerint "Nagy, Kis, és Újhely Jóka. Három közel lévő magyar faluk Posony Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosai katolikusok, reformátusok, és evangelikusok, fekszenek a’ felső Csalóközben, nap kel. Födémessel, dél. Illésházával, é. Borsával határosok, szigetes határjaik meglehetősen termők, fájok, réttyek, legelőjök van; e’ határban származik Kalnok vize. Veteményes kertyei hasznosak, lakosai eléggé meg szaporodtak, ’s némellyek közzűlök jó katonák."

Fényes Elek szerint "Jóka Nagy és Kis, két egymás mellett fekvő magyar falu, Pozsony vmegyében, a kis Duna bal partjához 1 fertálynyira. Van itt 1730 kath., 46 evang., 322 ref., 243 zsidó lak. 2 kastély és kert, több nemesi lakház, kath. és ref. anyaszentegyházak; synagóga. Gyümölcse sok, mert ugyszólván az egész falu egy gyümölcsös kertben fekszik. Nagy erdeje számtalan vadat rejteget. Szántóföldje, ámbár több helyen homokos, mégis jó gabonát, káposztát, dinnyét terem. F. u. a Farkas, Udvarnoky család, s más igen sok nemesek. Ut. p. Pozsony."

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához, 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott, ekkor Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye része. 1944-ben mintegy 250 zsidó lakost hurcoltak el a faluból. Zsinagógájukat és iskolájukat lerombolták.

                                     

1. Népessége

1910-ben 2494 lakosából 2420 magyar, 56 német, 17 szlovák és 1 egyéb nemzetiségű volt.

2001-ben 3864 lakosából 2642 magyar és 1086 szlovák volt.

2011-ben 3906 lakosából 2314 magyar 1396 szlovák 127 roma.

                                     

2. Nevezetességei

  • A Farkas‑kastély 1800 körül épült klasszicista stílusban.
  • Az Őrangyalok tiszteletére szentelt kápolnája 1728-ban épült.
  • A Németh‑malom 1884-ben hajómalomnak épült, 1906-ban cölöpös vízimalommá alakították át. A malom 1951 áprilisáig működött. Utolsó tulajdonosa, Németh Ernő 1973-ig birtokolta. Ezt követően a galántai Honismereti Múzeum birtokába került. A romos állapotú építmény felújítási munkálatait Matyica János malomács irányításával 1992. december 1. és 1994. augusztus 28. között végezték. Az újjáépített cölöpös vízimalom a községtől másfél kilométerre, a Kis-Duna bal partján áll, a Közréten. A felújítási munkálatok eredményeképpen működőképessé tett malom építtetőjét – a községi önkormányzatot –, a Besztercebányán 1995-ben megrendezett Európai Kulturális Örökség Napja Szlovákiában rendezvénysorozat keretén belül elismerő oklevéllel jutalmazták.
  • A templom mellett álló késő klasszicista kastélyt 1847-ben építették. Ma iskola működik benne.
  • Szenczi Molnár Albert több alkalommal meglátogatta református gyülekezetét. Tiszteletére teret neveztek el, s a református templom falán emléktábla őrzi látogatásainak emlékét.
  • Temetőjében nyugszik Farkas Károly ezredes, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 12. huszárezredének parancsnoka.
  • Az evangélikus templomot 1969 és 1971 között építették.
  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1250 körül épült román stílusban. 1456-ban, majd 1557-ben bővítették. 1756-ban barokk stílusban építették át. Főoltára 1697-ben készült. 1921-ben kereszthajóval bővítették.
  • A református templom 1930-ban épült.
                                     

3. Neves személyek

  • Itt született 1957-ben Varjú Olga szlovákiai magyar színésznő.
  • Itt él Fellinger Károly költő.
  • Itt született 1951-ben Görföl Jenő kultúraszervező, fényképész, a Csemadok országos titkára.
  • Itt született 1944. július 29-én Mikola Anikó költő, műfordító.
  • Itt született 1905. július 7-én Barsi Dénes író.
                                     

4. Kultúra

  • Nótakör.
  • A Csemadok helyi alapszervezete.
  • Fúvószenekara harminc tagot számlál. A móri fesztiválon 2006-ban ezüst fokozattal jutalmazták a zenekart.
  • Színjátszó csoport.
  • A Malmos és a Kismalmos tánccsoportok.
  • A Pengettyű citerazenekart 2010-ben alapították.
  • Cédrus citerazenekarát Ballán Gábor vezetésével 2005-ben alapították. A hagyományőrző együttes egészhangú falefogós citerákat használ.
  • Fügedi János néprajzkutató szerkesztésében jelent meg 2010-ben a falu hagyományos táncait bemutató A Bertóké és társai című DVD.
                                     

5. Források

  • Peter Brunčák - Lívia Šišláková - Jana Brehovská 2016: Vodné mlyny Malého Dunaja. Monument revue 5/1, 72-77.
  • Görföl Jenő 1989: Jóka helynevei. In: Tóth Károly szerk.: Új Mindenes Gyűjtemény 8, 171-204.
  • Mária Smoláková – Jaroslava Žuffová 2017: Neskororománsky Kostol sv. Jána Krstitela v Jelke a jeho gotická obnova. In: Pamiatky Trnavy a Trnavského kraja 20.
  • Görföl Jenő 1976: Földrajzi nevek Jókán. In: Néprajzi közlések II.
  • Fügedi János–Takács András 2005: A Bertóké és társai - Jóka falu hagyományos táncai.
  • 1936 Az új r. k. iskola Jókán. Szülőföldünk I/1, 13.
  • Görföl Jenő 1976: Halászélet Jókán. In: Néprajzi közlések II.
                                     
  • Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór Komárom, 1825. február 18. Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5. a márciusi ifjak egyike, regényíró
  • A Békéscsabai Jókai Színház 1954 2011 között Békés Megyei Jókai Színház Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő színház Békéscsabán
  • A Jóban Rosszban napi rendszerességgel jelentkező magyar teleregény, amelyet 2005 - ben kezdett el forgatni az Interaktív Kft. a TV2 megbízásából. A történet
  • Jód románul Ieud, jiddisül יועד, németül Jod falu Romániában, a történelmi Máramarosban, Máramaros megyében. Máramarosszigettől 51 km - re délkeletre
  • A Jókai - kert Budapesten, a Svábhegyen található természetvédelmi terület. Jókai Mór 1853 - ban, 28 évesen az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán regények
  • A jód INN: iodine a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele I és a rendszáma 53. Neve a görög ιώδης - ből jodész ered, ami ibolyaszínűt
  • Európa - bajnokságon. Jón Dadi Bödvarsson adatlapja a National - Football - Teams.com oldalon Jón Dadi Bödvarsson. transfermarkt.de. Hozzáférés: 2016. június 18. Jón Dadi
  • Békéscsabai Jókai Színház 1954 - 2012 között: Békés Megyei Jókai Színház Komáromi Jókai Színház Jókai Színház Pápa 1925 - 1931 Budapesten: Jókai Színház
  • A Jókai - kódex régebbi nevén Ehrenfeld - kódex a legrégibb magyar nyelvű, kézzel írott könyv, a 14. századból fennmaradt magyar nyelvemlék. Assisi Szent
  • A Jón - tenger olaszul Mare Ionio görögül Ιόνιο Πέλαγος Jónio Pélagosz albánul Deti Jon latinul Mare Ionium a Földközi - tenger peremtengere, az Adriai - tenger