ⓘ Kizil

                                     

ⓘ Kizil

Kizil a Tuvai Köztársaság fővárosa az Oroszországi Föderációban, Szibéria déli részén. Lakossága 109 918 fő volt a 2010. évi népszámláláskor, ez a tagköztársaság népességének harmada.

                                     

1. Fekvése

A Tuvai-medence keleti részén, a Bij-Hem Nagy-Jenyiszej és a Kaa-Hem Kis-Jenyiszej folyók egyesülésénél helyezkedik el. Itt kezdődik az Ulug-Hem, vagyis a Felső-Jenyiszej.

A város 630 m tengerszint feletti magasságban fekszik, környéke alacsony dombos, sík vidék. A Nyugati-Szajan hegységtől délre, közel 400 km hosszan elterülő Tuvai-medence éghajlata szélsőségesen kontinentális, a csapadék évi mennyisége 180–300 mm. Télen kevés hó esik, a januári középhőmérséklet -25 °C és -34 °C között váltakozik; a nyár forró és néha aszályos, mégis ilyenkor érkezik a legtöbb csapadék.

Itt van az ázsiai kontinens földrajzi középpontja, amit a két folyó találkozásánál emelt obeliszk jelez.

                                     

2. Történeti áttekintés

Oroszország 1914-ben fennhatósága alá vonta és a Jenyiszeji kormányzóság felügyeletére bízta a vidéket. Itt, a két folyó találkozásánál kezdték kiépíteni a terület leendő orosz központját, melynek neve Belocarszk lett. A polgárháború egyik ütközete során, 1919-ben a település nagy része leégett. Hem-Beldir néven tuvai nyelven; jelentése: folyók egyesülése az 1921-ben megalapított Tuvai Népköztársaság fővárosa volt; 1926 óta neve Kizil jelentése: vörös.

1944-ben az addig névleg független ország a Szovjetunió része, Kizil pedig a megalakított Tuvai Autonóm Terület székhelye lett. 1961-től harminc éven át az itteni autonóm köztársaság közigazgatási központja, 1991 után a Tuvai Köztársaság fővárosa.

                                     

3. A mai város

A háború utáni években könnyűipari, építőipari, élelmiszeripari üzemek sora létesült. Később a városközpontban kormányzati épületeket emeltek és a városfejlesztés során, más szovjet városokhoz hasonlóan, több különálló lakótelepet mikrorajon alakítottak ki.

Kizil mellett található Tuva legnagyobb szénlelőhelye a Kaa-Hem szénlelőhely, de nagyobb arányú kiaknázását visszafogja a kereslet, illetve a vasúti hálózat hiánya. Az itt bányászott szénre épült a város legnagyobb ipari létesítménye, a hőerőmű.

A tanítóképzőt, későbbi tanárképző főiskolát 1952-ben alapították. A főiskola és krasznojarszki egyetemek két kihelyezett tagozatának összevonásával 1995-ben létrehozták a Tuvai Állami Egyetemet. Ez a köztársaság legjelentősebb oktatási intézménye, tizenhárom kara van.

A helytörténeti múzeum 1929-ben létesült és egy évvel később megnyílt a látogatók előtt. Alapításának 80. évfordulóját már a 2008-ban átadott új, múzeum céljára tervezett épületben köszöntötte.



                                     

3.1. A mai város Közlekedés

A Krasznojarszkból kiinduló, Kizilen át a déli országhatárhoz vezető R257-es főút korábban M54 jelű biztosítja a kapcsolatot északon Hakaszföld és a Krasznojarszki határterület felé, délen a szomszédos Mongóliával. Az A162 jelű autóút Tuva nyugati területein át a köztársaság második legnagyobb városához, Ak-Dovurakhoz vezet. Távolsági autóbusz járatok közlekednek többek között Abakanba, Krasznojarszkba és Ak-Dovurakba.

A városközponttól hat km-re fekvő repülőtérről Krasznojarszkba, Irkutszkba és Novoszibirszkbe közlekednek menetrendszerű járatok. Tuva távolabbi településeire kisebb gépeken vagy helikopteren lehet eljutni.

Kizil kívül esik a vasúti hálózaton, de 2011 őszén bejelentették, hogy megkezdődhet a Novokuznyeck–Abakan–Tajset vasútvonalról leágazó szárnyvonal építése. A 400 km hosszú Kuragino–Kizil vonal megteremti majd a köztársaság gazdaságát is felélénkítő, régóta várt vasúti összeköttetést Tuva fővárosa és Szibéria déli körzetei között.

                                     

4. Források

  • Kizil város hivatalos honlapja orosz nyelven. Hozzáférés: 2011. október 29.
  • A Tuvai Állami Egyetem honlapja orosz nyelven. Hozzáférés: 2011. október 30.
  • A város története orosz nyelven. Kizil város. Hozzáférés: 2011. október 29.
  • Tuva területe orosz nyelven. Ecosystema.ru. Hozzáférés: 2011. október 30.
  • A múzeum honlapja orosz nyelven. Hozzáférés: 2011. október 31.
  • Nagy szovjet enciklopédia, 3. orosz nyelven 1969–1978. Hozzáférés ideje: 2011. október 28.
  • Kizil–Kuragino: sztrojka nacsalasz orosz nyelven. Metalinfo.ru, 2011. október 21. Hozzáférés: 2011. október 30.
                                     
  • A Kizil - kum üzbégül: Qizilqum, kazahul: Қызылқұм, jelentése Vörös homok egy közép - ázsiai sivatag, melyet északkeletről a Szir - darja, délnyugatról az
  • Kizil - Jul orosz betűkkel: Кызыл - Юл, baskír nyelven: Ҡыҙыл Юл falu Oroszországban, a Baskír Köztársaságban, a Miskinói járásban. 2002 - ben 26 lakosa volt
  • aprófalvak alkotják. Tuva városai a következők 2010. évi népességükkel Kizil 109 918 Ak - Dovurak 13 468 Sagonar 10 956 Csadan 9035 Turan 4981
  • Krasznojarszk Abakan Kizil Csadan Handagajti és az orosz - mongol országhatár között. A Szajánokon vezet keresztül, hossza: kb. 1110 km. Korábban a Krasznojarszk Kizil közötti
  • Kizilkija Kirgiz nyelven: Кызыл - Кыя, orosz nyelven: Кызыл - Кия város délnyugat Kirgizisztánban, a Batken régióban. Az ország tizenegyedik legnagyobb
  • megye, Hszincsiang - Ujgur Autonóm Terület, Kína Kizil - barlangok vagy Kizil ezer buddha - barlangok, Kizil település közelében, Kuqa megye, Hszincsiang - Ujgur
  • régiója volt a Szovjetunió ázsiai felében, nagyjából a mai Tuva területén, Kizil központtal. A Tuvai autonóm terület 1944. október 11 - én jött létre, miután
  • Ajdar - tó, az Arnasaj - tó és Tuzkan - tó sós vizét foglalja magába, amelyek a Kizil - kum sivatag délkeleti sós medencéiben találhatók jelenleg Üzbegisztánban
  • Kizganbasevo Kuzejevo Kumjazi Kundasli Kuntugusevo Kuracsevo Kizil Vosztok Kizil Kul Magasli - Almantajevo Managazovo Mata Miskino Miscserovo Nacsarovo
  • A Kizili járás oroszul Кызылский кожуун, tuvai nyelven Кызыл кожуун Oroszország egyik járása a Tuvai Köztársaságban. Székhelye Kaa - Hem. 2002 - ben 22 678
  • Köztársaság egyik autonóm köztársasága volt a Szovjetunió ázsiai felében, Kizil központtal. A Tuvai ASZSZK 1961. október 10 - én jött létre, amikor a Tuvai