ⓘ Kékkő

                                     

ⓘ Kékkő

Ez a szócikk a településről szól. A kékkőnek is nevezett réz-szulfátról rézgálicról szóló cikket lásd ott.

Kékkő város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában.

                                     

1. Története

A mai Kékkő területén már a korai bronzkorban település állt, ezt bizonyítják az itt feltárt hamvasztásos sírok.

1290-ben említi oklevél először "Keykkw” néven. A falu feletti sziklacsúcson állnak várának romjai. A Balassák építették a 13. század második felében, majd 1290-ben ostrommal foglalták vissza a Hontpázmány nemzetségbeli Kázmér fiától. A 14. század elején Csák Máté foglalta el, majd halála után a Zólyomi nemzetségből származó Péter birtoka lett. 1576-ban a török hadak közeledtére őrsége megszökött és a vár csak 1593-ban szabadult fel, amikor a kivonuló törökök felrobbantották. 1603 és 1612 között Balassa Zsigmond építtette újjá. A 17. században többször is feldúlták, romos lett és elhagyták.

A vár alatti település lakói a 16. században főként szőlőtermesztéssel, mezőgazdasággal, favágással és kereskedéssel foglalkoztak. A Balassák birtoka volt. 1576-ban feldúlta a török és megsemmisült. 1609 és 1612 között újratelepítették, de a 17. század közepén újra elnéptelenedett. A település életében döntő változást hozott, amikor 1658-ban II. Lipót császártól vásártartási jogot kapott.

Vályi András szerint "KÉKKŐ VÁRA. Blauenstein. Modri Kámen. Vár, és mező Város Nógrád Várm. földes Ura G. Balassa Uraság. Nevezetét vette a’ kék színű kősziklától, mellyre építtetett. Jelesen el képzelteti e’ Várnak eredetét, és történetét is az alsó kapu felébe alkalmaztatott márványkő e’ szavak által: Anno Domini, MCCXXXVII. Sum arx KÉKKŐ, ab Inclyta Domo BALASSA fundata, et continue possidebar. Anno MDLXXVI. In potestatem perveni Turcicam. Anno MDXCIII. A Turcis pulvere disjecta. Domini Imperatoris Romanorum ac Regis Hungariae RUDOLFI II. Praefectorum incuria, ad extremam deveni ruinam. Anno MDCIX. a Serenissimo Rege Hungariae, Mathia II. haereditariis meis reddita, Dominis, industria Spectabilis ac Magnifici Domini, SIGISMUNDI BALASSA, muris ac propugnaculis, e fundamento ampliata, habitationibus exornata, in hunc, in quo ante fui, perveni, statum. Ab eadem Illustri Familia, ut aevo durante, feliciter possidear, favit Deus ter Opt. Max. cui laus, s gloria Anno MDCXII. Öregbedvén az Ozmanoknak erejek, közönséges költséggel nagyobbíttatott erőssége, annakutánna az Ozmanok által keménnyen ostromoltatott, ’s ki nem állhatván Temesi Imre az ellenségnek ostromát alattomban Divinbe ment által; holott meg ölettetett az Ozmanok által, a’ kik a’ Kékkői Várát 1576-dikben meg erősíttették a’ mint lehetett, ’s a’ szomszéd vidékeken, már birotkokban lévén a’ Vár, gyakorta kártékonykodtak, ’s újjabb még újjabb viaskodásokra szolgáltatának alkalmatosságot, míg 1603dikban Filek Vára után viszsza nem nyerődött. Viszsza adattatott régi Urának 1609dikben, és a’ német őrizettől is a’ közönséges Törvény szerént ki üressíttettet. Jelesen meg újjítódott azután G. Balassa Zsigmond által; ’s épségben maradott vala, míg Rákótzynak Követőji közűl Kókay nevű embere által fel gyújtatván, egészszen el égettetett. Annakutánna néhai G. Balassa Gábornak Özvegye újjíttatá meg egy részét. A’ mi a’ mező Várost illeti épűletei elég számosak; régi lakosai katonáskodtak, most a’ szőlő, ’s gazdáskodás által táplállyák életeket. Lakosai katolikusok, fekszik az előtt nevezetes hírű Vár alatt, határja közép termékenységű, legelője, erdeje, malma van, piatzozása közel.”

1840-ben említik a város kézművescéhét. 1730-ban a vár köveiből a Várhegy oldalában a Balassák új kastélyt építettek. A család 1899-ben halt ki, ezután az Almássy család lett az új birtokos, akik 1923-ban a kastélyt a csehszlovák államnak adták el. A városnak 1828-ban 163 háza állt, 1545 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, kézművességgel, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek szerint "Kékkő, Madrikamen, Nógrád m. tót mv. Fekszik meredek nagy hegyek közt, egy mély völgyben, Bal Gyarmattól éjszakra 3 mfldnyire: 1572 kath., 20 evang. lak., kik hegyen völgyön elszórt házakban laknak. Kath. paroch. templom. Földje kevés és sovány; bora nem jó; gyümölcse sok, a minthogy ebből és mesterségekből élnek leginkább; gesztenyés erdeje felette szép. A helység felett egy kék szinü kősziklás hegyen láthatni régi várát, melly hajdan nagyobb kiterjedésü, s erősebb volt mint jelenleg. Most csak egy része szolgál lakóhelyül elég rendesen felkészitve. Kapuja előtt mély sáncz van, melly azt egészen körülkeríti, s csak egy kőhidon lehet bemenni. A sánczban pinczék vannak a kősziklába bevágva, s ugyan itt több rejtekhelyek találtatnak. Egy pinczében forráskut is van, mellynek vize hideg ugyan, de kellemetlen izű; azonban jelenleg a tovább eső hegyekről vezettetik be friss forrásviz csatornák segedelmével. A palotát nem kevéssé ékesítik a Balassa nemzetség mindkét nemből való jeles tagjainak függő képei. Birja b. Balassa Sándor.”

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

                                     

2. Nevezetességei

  • Római katolikus temploma 1879-ben épült. Kegyképe, a Fájdalmas Szűzanya eredete nem ismert, a törökök által feldúlt várromok között találták és a várkápolnában helyezték el 1759-ben, majd a templom elkészültekor ide hozták át.
  • A Mária-oszlop a 18. század közepén készült barokk alkotás.
  • A várkápolna különös lelete. A várkápolna főoltára mögül egy 18. századból származó bronzedény, s benne egy szarvasmarha szíve került elő. A különös lelet valószínűleg az 1700-as évek kezdetén dúló marhavésszel hozható összefüggésbe. A helybéliek attól remélték a járvány megszűnését, hogy a szívet a kegykép közelében helyezték el.
  • Még egy búcsújáróhelye van, a kálvária, amelyet a 18. század elején alapítottak, kápolnáját pedig 1859-ben építették.
  • Kékkő vára.
                                     

3. Kulturális élet

  • Első rezesbandáját 1935-ben alapították, melynek hagyományára alapozva alakították meg 1974-ben a Hradčianka fúvósegyüttest. A több külföldi rendezvényen is szereplő, 20 tagú együttes első hangfelvétele 1999-ben jelent meg.
                                     

4. Külső hivatkozások

  • Alapinformációk
  • A vármúzeumról szlovákul és angol nyelven
  • Kékkő vára szlovákul
  • E-obce.sk
  • Magyar nyelvű ismertető
  • Kékkő város honlapja
  • A kékkői kálváriáról magyarul
  • Kékkő vára szlovák nyelvű képes ismertető
  • A Hradčianka fúvósegyüttes szlovák nyelvű weblapja
  • Kékkő Szlovákia térképén
  • Hivatalos oldal
                                     
  • a 14. században keletkezett, 1473 - ban Wyfalw alakban említik először. Kékkő várának uradalmához tartozott. 1544 és 1593 között a török hódoltság részévé
  • Iplom Ipolynyék Vinica Ipolyszécsényke Sečianky Ipolyvarbó Vrbovka Kékkő Modrý Kameň Kelenye Kleňany Kiscsalomja Malá Čalomija Kishalom Malé
  • Gróf gyarmati Balassa Ferenc de Paola Gábor Ferdinánd Kékkő 1736. április 3. Kékkő 1807. augusztus 28. koronaőr, kamaraelnök, a zágrábi kerület
  • Lányi Sámuel Igló, 1792. április 15. Kékkő 1860. március 9. vízépítő mérnök, festőművész. 1823 - ban szerzett diplomát a pesti Institutum Geometricumban
  • Hont, Bars és Zólyom vármegyében. Levéltárukat megközelítőleg 600 évig a kékkői várban őrizték, ma ezek egy része a Magyar Nemzeti Múzeumban, a többi az
  • tartozéka volt, a későbbiekben története szorosan kapcsolódik a közeli Kékkő várának történetéhez. Az 1548. évi adóösszeírásban a község Olvar néven
  • 1594 között a török hódoltsághoz tartozott. A 17. században Divény, majd Kékkő várának tartozéka volt. A 18. században határában vasércet bányásztak. 1828 - ban
  • Losonczi védelme alatt Drégely Szondy György védelme alatt Gyarmat, Kékkő Hollókő, Buják és Szolnok. Egyedül Eger menekül meg, amelyet Dobó István
  • Gróf gyarmati és kékkői Balassa vagy Balassi Bálint Kékkő 1626 Zólyom, 1684. január császári és királyi tanácsos, Hont vármegye főispánja és a korponai
  • család akkor nevén, két legfontosabb erősségük után Gyarmati, illetve Kékkői család legbefolyásosabb tagja. Apja Gyarmati Miklós volt, ezért neve helyenként